|
Hollóháza földrajzi fekvését tekintve hazánk
északi részén, a Zempléni-hegységben fekszik.
Budapestről jövet Hegyalján, Sátoraljaújhelynél lépjük át a Zempléni-hegység
nehezen áttekinthető, hajdani vulkáni kitörések alkotta vidékét.
Pálháza-Füzérradvány vonalában a hegyek alján meghúzódó falucskák,
kristálytiszta hegyi patakok, néhol a legelésző csordák bájos képet nyújtanak a
turistáknak.
Tovább haladva svájci tájra emlékeztető meredek, tömör erdőkkel borított bércek
nyúlnak fel a magasba, mint évezredekkel korábban.
A meredek sziklaormon álló, festői szépségű Füzéri-vár romja mellett elhaladva
egy hegyekkel teljesen körülzárt vidékhez érünk: egy kedves kis völgy közepén,
dombokon szétszórt, szűk utcasoraival fekszik Hollóháza községe.
Hollóházát körös-körül a 600 méteres s néhol e felé emelkedő hegyek erdős, zárt
sora karolja körül, s kedves csobogással a Kréta és a Török patak szeli át. A
település közelében található a 896 méter magas Nagy-Milic, mely az ország
ötödik legmagasabb csúcsa, a Natúrpark névadója.
E hegyek s más topográfiai elnevezések olvashatók egy 1864-ből származó
adatfelvételi íven:
Kréta-patak azelőtt, hajdan fehér föld ásatott itt, onnan veszi eredetét.
Ördögvár, mert azon a téren vár volt, mely oly nevezettel bír. Ezt a
hegyet ma is ilyen néven ismerik. Rubanyiszkó lankásabb hegyoldal, bővizű
forrással. Farkasortás valaha sűrű erdőség volt, és Farkastanya onnan
veszi eredetiségét. Ma is ezen a néven ismeretes.
Szurok két hegy között fekszik, a hegy nevéről veszi nevezetét. Ezen a
hegyen régen kaolint bányásztak, melyet az itteni kőedénygyárban használtak fel.
Északról a völgyet a Hrabó zárja le: erre fut a Lászlótanya üdülőbe
vezető út.
A hegysor aljában húzódó Morsolyáskút, egy lapályos, vizenyős teknőben
fekszik. Régi feljegyzések szerint oly vizenyős volt itt a talaj, hogy a
legelésző állatok gyakran elsüllyedtek benne a nyugati hegylánc Kánya-hegy,
Adorján, Kis Pál és Nagy Pál hegy, Cserepes, Leshegy - felé gyalogút vezet
Kékedre.
A völgy keleti szárnyán Klastronizkót találjuk: Hajdan azon a téren veres
barátok tanyája lévén. A régi kolostorral kapcsolatos legendák még ma is élnek a
nép ajkán.
Az egész völgy koronája a Nagy Milic (896 m), mely havasi magasságig nyúló
bérceivel zárja le a hollóházi völgyet s hazánkat is, hiszen annak legészakibb
hegycsúcsa. Magassága, különleges növényzete, s vadállománya (vaddisznó,
szarvas, vadmacska) teszi különlegessé.
A hegytetőre érve a kárpáti táj küszöbére lépőt különös érzés fogja el e
legészakibb végen: önkéntelenül is viszontlátást int a megszokott táj felé.
|
