Hollóháza község hazánk északi részén, a Zempléni-hegységben, egy hegyekkel teljesen körülzárt kis völgy közepén fekszik, Magyarország egyik legészakabbra fekvő községe. A környék háborítatlan hegyvidék, amelyet számos turista keres föl, miután Hollóháza az 1096 kilométer hosszú Országos Kék Túra egyik végpontja.

A község Árpád-kori település. Nevét az itteni pálosok címerében található hollóról, illetve a faluhatárában valamikor létezett kolostor (hollósház) nevéből eredeztetik. Egy 1270-ből származó okirat már lakott helyként említette, de a török harcok idején elpusztult, és csak a Rákóczi-szabadságharc után telepítették újra.

Nevét a porcelángyártás tette országos hírűvé, már 1832-ben kőedénygyárat létesítettek itt. Fellendülése Istványi Ferenc bérlő négy évtizedes (1860-tól 1902-ig) munkásságához köthető. Évtizedeken át háztartási kőedényeket gyártottak Hollóházán, később a finomkerámia és porcelángyártást is bevezették. Termékeinek jellemzője a halvány alaptónusra festett élénk vörös rózsás díszítés. A hollóházi és telkibányai kőedények szorították ki a fazekasok cserépedényeit, és maradtak fenn legtovább egyes helyeken napjainkig is, a parasztháztartásokban.

A gyár életében jelentős esemény volt, amikor 1977-ben Hollóházára érkezett Szász Endre grafikus és festőművész, aki kezdeményezte a művészi táblaképek készítését. Szász Endre egyik porcelánképe látható a helyi iskola főfalán is.

A hollóházi kőedény- és porcelángyártásról átfogó képet ad a Porcelánmúzeum. Érdemes megnézni a település református és modern római katolikus templomát, amelyhez különlegességnek számító, porcelánképekből álló kálvária vezet.

A természet kedvelőinek kiváló túralehetőséget kínálnak a környező hegyek. A település központjában található az Országos Kék Túra keleti végét jelző emlékmű.

A településen 2004-től Fazekas-ház működik.

Hollóháza a 3-as útról Hidasnémetinél leágazó útról érhető el, de megközelíthető Sátoraljaújhely felől is. 2006.-tól megnyílt a határ a gyalogos és kerékpáros forgalom előtt Szlovákia felé a szomszédos Skáros községen keresztül.